A szentmise áldása után 1 óra 17 perccel (9.17-kor) indultunk útnak Párizs felé. Minden kezdet könnyű, amennyiben egy tizenöt napos kerékpártúra az első tekeréssel kezdődik. De minden kezdet nehéz, hiszen az első nap után még csak a táv 1/15-én van túl az ember. Nem is mer belegondolni, hogy mire szánta magát.
Az első nap tulajdonképpen 25 kilométerenkénti pihenésekkel megszakítva folyamatosan tekertünk (összesen 7 órát, 142 km-t). Említésre méltó esemény alig történt. Mindenki még fél lábbal otthon volt. Az első borulás Szobon következett be, Ádám álló helyzetben borult fel (Komáromban ketten is próbálták utánozni, de nem sikerült olyan jól a kivitelezés.) A szobi vasúti híd és a földút volt érdekes, a néha felerősödő szembeszél, és az EuroVel 6 kerékpárút, ami még egy darabig el fog kísérni minket. Kerékpározásra tökéletesen alkalmas időben vágtunk neki az útnak, de rossz irányba (az uralkodó szél a nyugati). A már számtalanszor bejárt Vác-Szob kerékpárút az otthonosság érzetét keltette bennünk, utána ismeretlenebb tájakon vitt az utunk. A sík puszta elég egyhangúnak tűnt, fújt a szél, az út jó minőségű volt, úgy kellett néha keresni egy kátyút, hogy legalább zökkenjek egyet. Komárom után a bicikliúttal való próbálkozásaink hoztak új színt a napunkba. A leágazás a mézesmadzag, csábítóan új, jobb, mint a főút. Ez tart pár méteren keresztül. Aztán romló minőség, majd eltűnő burkolat, kisebb-nagyobb tócsák jelentkeznek. Idővel meguntuk és visszamentünk az 1-es útra. Ehhez persze két árkon és a vasúti síneken kellett átküzdenünk magunkat. Szerencsére a pálya jól belátható volt. Később különben találkoztunk végig jó minőségű kerékpárutakkal is. Az egyik elkezdődött a pusztában, tartott egy kilométert, és mint a botnak, vége lett. Győrszentivánnál már minden igényt kielégítő kerékpárút következett. Erre csak hosszas habozás után mentünk fel, félve, hogy nemsokára véget ér és energiáinkat feleslegesen pazaroljuk a felmenetelre, aztán a lejövetelre. Győrben a bencések már vártak, mi is nagyon megörültünk, mikor este háromnegyed nyolckor mindenfajta körbe-körbe kerekezés nélkül egyenesen a Széchenyi-térre találtunk.

Juhász Gábor