A szokásos reggeli piszmogás ellenére (amiből én is kivettem a részem) igen tartalmas napon vagyunk túl. Saint-Denis-be kocsival mentünk át, megnéztük a katedrálist, a királysírokat, a diákokat ingyen eresztették be, a magyar pedagógusigazolványból ki tudták betűzni a pedagógus szót, így Gutbrod tanár úrnak és nekem sem kellett fizetnünk, végül Mazsi és Gizi, mint rokkantnyugdíjas és kísérője szintén ingyen tekinthette meg a sírokat. Azon túl, hogy láttunk sok szép alkotást, leginkább a forradalom ördögi mechanizmusa ragadott meg. A „múltat végképp eltörölni” - hirdetik fennen, újraírni a történelmet, kitörölni belőle a nemzeti érzést, a hagyományokat, a vallást, engedelmes fogyasztóvá nevelni az embert, aki csak a maga jólétével, kényelmével foglalkozik. Vedd el egy nép történelmét és mindenét elvetted! Metróval folytattuk utunkat a Notre-Dame-hoz. Itt éreztem leginkább a meglátogatott templomok közül a kereskedelmi szellemet. Mily sokan jönnek Jézushoz, és milyen kevesen tudják magukról, hogy kihez is jöttek! Van-e még hely a Notre-Dame-ban, hogy elmondjon az ember egy rövid imát nyugodtan? Mit ér a templomlátogatás, ha nem jut idő benne egy térdhajtásra, keresztvetésre, egy rövid imára? A Luxemburg-kert következett, ahol megettük szendvicseink javát és két órás szabad program vette kezdetét. Ábel, Matyi, Zsombor, Mazsi és én Rákóczi párizsi lakóházát indultunk megkeresni, útközben betértünk a Saint-Sulpice és a Saint-Germain templomokba, utóbbiban megleltük Descartes sírját is. A Quai Malaquais 9. alatt a Galerie Breheret működik jelenleg, de Hotel de Transsylvaniae-ként még mindig ismerik. Emléktábla nem volt, de kaptam egy kis füzetet, ami a galériát és az épületet mutatja be. A Saint-Sulpice után a rue Bonapartén jöttünk végig, emlékeztem, hogy ezen az úton van a Magyar Intézet, de a számot nem tudtam, visszamentünk rajta, meg is lett a 92-ben. Közben nagyokat sóhajtottunk a 18. szám alatt. Ha jól értettem az Intézet falán a francia nyelvű kiírást, július 11. után szeptemberben kezdik újra ott a munkát. Pedig biztos lenne tennivaló nyáron is. Bemenni nem tudtunk, igaz nem voltunk bejelentkezve. Leültünk a Kalap alatt feliratú szoborhölgy mellé pár fénykép erejéig, majd találtunk egy boltot, aminek hűsítő termékeit újfent a Luxemburg-kertben fogyasztottuk el. Akkor döbbentünk rá, hogy a Louvre elé fél hatra megbeszélt találkozó időpontja vészesen közeleg, közel húsz perc késéssel értünk oda. Eredetileg az olcsóbb jegy miatt mentünk ekkor, végül a Saint-Denis tapasztalatai nyomán ide is mindenki ingyen jutott be. Itt ugyan a magyar pedagógusigazolványt nem fogadták el, de Mazsi kísérőjeként Gutbrod tanár úr és én is bemehettünk. A kiállítás a tájékoztató alapján könnyen bejárható, bár csak a legfontosabb látnivalók helyét adta meg. Persze amíg nem láttam az Ámor és Psychét, a Milói Vénuszt, a Mona Lisát, addig pont ezeket kell megnéznem, ahogy meg is tettem. A Mona Lisánál túl nagy tömeg volt, nem furakodtam. Végigjártuk az ókori keleti gyűjteményt, ahonnan számos alkotás könyvekből már ismerős lehetett. Hamurapi törvénykönyve, volt pár darab Gudeából, de monumentalitásban az asszírokkal és a perzsákkal a többi nem ért fel. Végül kinéztem magamnak pár képet, amiért felgyalogoltam a második emeletre Vermeer földrajztudósa miatt mentem fel, másik festménye éppen Japánban van kiállítva, találtam Brueghelt (Nyomorékok) és Eycket (Rolin kardinális Madonnája), és még egy Steen kép előtt töltöttem hosszabb időt, Rubensből volt dögivel, de azok mellett igyekeztem gyorsan elsuhanni. Negyed tízre kijött mindenki a múzeumból, metróra szálltunk és megkerestük a kocsikat Saint-Denis környékén, még megvoltak. Marci bennmaradt a városban fényképezni, éppen sikerült elcsípnie kis segítséggel az utolsó vonatot La Barre Ormesson felé. És még jegyet sem kellett vennie. Estére maradt egy kis tegnapi tészta.

@Juhász Gábor: Azt eltaláltam, hogy van Vermeer-nek földrajztudós című képe, csak ahhoz nem egy emeletnyit kellett volna sétálni, mivel Frankfurtban van kiállítva, a Louvre az asztronómus című képet őrzi.

@Juhász Gábor: Végre megtaláltam Steen képét is az interneten: Rossz társaság (Bad Company, Brothel Scene) a címe.